Amit a konyhai zsírfogó kapcsán tudni kell.
Konyhai zsírfogó
Egy konyhai zsírfogó jelentőségét nagyon sokan bizonyára egészen addig feleslegesnek tartják, amíg nem szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a lefolyók dugulásának jelentős részét a leengedett zsírok és zsírmaradványok okozzák. A zsír ugyanis meleg állapotban cseppfolyós állagú, ezáltal könnyen lefolyik a mosogatóba, ugyanakkor amint kihűl, elkezd visszakeményedni, és áthatolhatatlan, szilárd lerakódást képezni, ami rendkívül könnyedén óriási duguláshoz vezethet.

A zsírfogó működése és jelentősége:

A konyhai zsírfogó kapcsán az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan nem is tudják, hogy milyen hasznos lehet. Egy olyan berendezésről – lényegében egy tartályról – van ugyanis szó, ami a fáziselválasztás elvét követi, vagyis a lefolyóba engedett szennyvizet fajsúlyuk alapján képes megkülönböztetni egymástól. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a még meleg állapotban leengedett zsírok és olajok a felszínen maradnak, miközben a többi, szilárdabb szennyeződés a tároló aljára kerül, és iszap formájában rakódik le, így rendkívül könnyű lesz a kettő szétválasztása.

A zsírfogó elsődleges célja, hogy meggátolja a csatornahálózatok elzsírosodását, illetve természetesen eliszaposodását is. A szerkezetet általában a konyhákba, rögtön a mosogató alá szerelik fel, de bizonyos esetekben a lakáson kívül is elhelyezhetők, hiszen például nem minden konyhában van elegendő hely egy zsírelválasztó tartály számára. A zsírfogó a konyhai lefolyóvezetékek egyik fontos, és kötelező eszközének tekinthető, amelyről olyan szabványok is rendelkeznek, mint a DIN, az MSZ vagy a HACCP, ezáltal ma már zsírfogó tartály beépítése nélkül senki sem kaphat engedélyt egy éttermi konyha működtetésére, amelyekből az ilyen kiegészítők nélkül ipari mennyiségben szabadulna a csatornarendszerbe a dugulást okozó zsír.

Amit még tudni kell:

zsírfogó tartály
A zsírelválasztó tartályokat általánosságban főként olyan helyen alkalmazzák, ahol a szolgáltatások és termelés hatására állati vagy növényi alapanyagok feldolgozása történik, és ennek folyományaként a csatornahálózatot nagy általánosságban olyan szennyvízzel terhelnék meg, amelyben nagyon sok zsíros szennyeződés kapna helyet. Élelmiszergyártó üzemekben, vágóhidakon és konyhákban például ma már kötelező és előírás a zsírfogó alkalmazása, de nem ritkán magáncélra, magánlakások esetében is beépítenek már ilyen szerkezeteket.

A zsírfogók kapcsán az egyik legfontosabb tudnivaló még a tisztítás és a karbantartás, ezeket a tartályokat ugyanis bizonyos időközönként – a leengedett szennyvíz mennyiségétől függően – gyakran tisztítani kell. A tisztítás gyakoriságát befolyásolhatja még a tartály mérete is, de nagy általánosságban negyedévenként ajánlott rutinellenőrzést is tartani a tisztítás mellett. A zsírfogók általában rozsdamentes acélból készülnek, de lehetnek műanyagból, polikarbonátból, PVC-ből, sőt mi több betonból is. A beépítés és a méretezés minden esetben szakértő feladata, amelynek során figyelembe kell venni a szennyvízhozamot, annak hőmérsékletét, valamint a várható zsírmennyiséget is.

A zsírfogó árát hasonlóan sokféle tényező határozza meg, ebből kifolyólag főként méretei és anyagai, valamint természetesen a telepítési helye. Ha például csak egy kis forgalmú büfénk van kialakítva saját lakóházunkban, elegendő lehet egy néhány tízezer forintért beszerelhető változat, de egy nagyüzemi konyhában, vagy egy vágóhídon már érdemesebb egy kültéri, 10 köbméteres változat beépítése is, ami akár milliókba is kerülhet.